30 éve hunyt el Gádoros Lajos, a hazai modern építészet jeles képviselője
A pécsi Olympia étterem, a budapesti MÉMOSZ-székház és a Pannónia Szinkronstúdió tervezője
Harminc éve, 1991. március 11-én hunyt el Gádoros Lajos, akinek a nevéhez olyan ikonikus épületek fűződnek, mint az Olympia étterem és az Orvostudományi Egyetem Klinikája Pécsen, a budapesti MÉMOSZ-székház, a Pannónia Szinkronstúdió, valamint az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja. Szakmai publikációival is maradandót alkotott, rendszeresen jelentek meg írásai a Tér és Forma, valamint a Magyar Építőipar hasábjain.
Gádoros kisiparos családba született Erzsébetfalván, 1910. június 23-án. Szakmai pályája édesapja asztalosműhelyében indult, majd felvételt nyert a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola bútortervező szakára. Egyik tanára, Weichinger Károly javaslatára tanulmányait a stuttgarti Technische Hochschule-n, majd a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián folytatta. Hazatérése után 1933-tól Kozma Lajos, majd 1935-től Kaesz Gyula tervezőirodájához csatlakozott. A harmincas évek második felétől önállóan is dolgozott, 1943-ban Preisich Gáborral nyitott közös irodát.
A II. világháború után az 1945-ben megalakult Magyar Művészeti Tanács Iparművészeti Szaktanácsának tagjává választották, 1946-ban pedig az akkor létrejött Új Építészet Körének titkára lett. Egy évvel később Perényi Imrével közösen megalapította az Építéstudományi Központot. 1948 decemberében a Magasépítési Tervező Iroda (MATI) Lakásépítési Osztályának vezetője lett, majd a MATI 1949 őszi átalakulásakor az újonnan létrehozott Középülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KÖZTI) igazgatójává nevezték ki. A legjobb tervezőket gyűjtötte maga mellé, így a KÖZTI a háború utáni építészet egyik meghatározó műhelye lett. 1956-ban lemondott igazgatói posztjáról és az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) tervezőjeként és főépítészeként folytatta pályafutását. 1960-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán a Rajzi Tanszék vezetője lett, majd 1966-ban Weichinger Károlytól átvette a Középülettervezési Tanszéket. 1980-ban, 70 éves korában vonult nyugdíjba.
A Pannónia Filmstúdió szinkron műterme egy emblematikus szocreál épület, melyet Gádoros Lajos Mühlbacher Istvánnal közösen tervezett. Bár a tervek már 1952-ben elkészültek, a kivitelezés egészen 1954-ig elhúzódott. A Hűvösvölgyi úton álló épületben működött Magyarország első animációs filmstúdiója és szinkronműterme. A világ öt legjobb rajzfilmes műhelye között tartották számon, itt készült az Oscar-díjas magyar animációs film, A légy is.
Az egykori MÉMOSZ-székház 1948–1950 között épült Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György tervei alapján. Modern stílusa miatt óriási vitákat váltott ki, ugyanis egy évvel az elkészülte után történt meg a magyar építészet átállítása a szocialista realizmus irányvonalára. Ettől kezdve a MÉMOSZ-székházat a nyugati építészet elrettentő példájaként emlegették. Történetének különlegessége, hogy hamar műemléki védelmet kapott.
A pécsi Olympia éttermet Gádoros Lajos 1957-ben kezdte tervezni ifjabb Módos Ferenccel közösen. Az étterem Pécs nyugati területén, az új, „Nyugati városrészként” is nevezett Uránváros parkos környezetében épült fel. A magyar építészek 1957-re már elhagyták az ’50-es évek elején rájuk kényszerített szocreál stílust, s újra a modern formakincsből indultak ki. Az Olympia étterem azon kevés II. világháború után készült épületünk közé tartozik, mely műemléki védelem alatt áll.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikájának terveit Gádoros Lajos 1959 és 1961 között készítette, átadására 1966-ban került sor. A tervek a kor legmodernebbnek tartott kórháztervezési elvei alapján készültek. A hatalmas, közel 33.000 négyzetméter bruttó alapterületű épület a háború utáni magyar építészet, és azon belül a kórházépítészet jelentős alkotása volt, mely időtálló, a mai napig érvényes építészeti értékeket mutat fel – olvasható a klinika 2015-ös átalakítása és bővítése kapcsán az Építészfórumon megjelent ismertetőben.
